Hajrá Magyarország!

Reggel Ferihegyen a biztonsági ellenőrzésnél irgalmatlan sor volt, közel fél órát ácsorogtam (csak 2 szalag ment, nyilván nem lehet tudni, hogy milyen terhelés várható, hiszen honnan is tudhatnák, hány röpülőn hány utas utazik egy adott időszakban). De nem volt azért olyan rossz, egyrészt mert időben kiértünk, másrészt, mert a vizilabda válogatott is most utazott, és igen jó érzés volt a szép magas fiatalemberek között ácsorogni. Élőben is jól festenek. Sajnos ott nem lehetett fotózni, utána meg nem egyfelé vitt az utunk, pedig isten bizony csináltam volna rajongói fotót.

Így már az is csak kissé tudott bosszantani, hogy a sörsátorból már akkor kitereltek a szabad ég alá várakozni, amikor még bőven nem lehetett felszállni a gépre, hiszen még a lépcső sem volt ott. A röpülőn kisebb kavart okozott, hogy a Ryanair eddig nem allokált helyeket, most meg igen, és ezt sokan nem értették. Azért időben elindultunk, időben megérkeztünk. 

Paddingtonon kis izgalom, mert kiírták, hogy aki arrafelé utazik, amerre én is készültem, az érdeklődjön, merthogy az árvíz. Szerencsére addig még járt a vonat, ameddig nekem kellett, a későbbi állomások megközelítése ütközött nehézségbe. Readingnél azért mi is araszoltunk, volt víz rendesen. 

Aztán megérkeztem, Shepton Mallet, végre ismét. Nem sok minden változott (szerencsére), csak a ruhákat cseréltékre lilára, én is abban pompázom. Felmértem az előző RMO által hagyott állapotot, talán nincs nagyobb baj, apró módosítások azért kellenek.

Hozzászólás

Kategória: Uncategorized

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s