A mai nap kissé munkásabb lett,mint az eddigiek, nem vészesen azért, csak kicsit kevesebbet tudtam egyéb feladataimmal törődni.

Reggel az első segélykérő telefon fél 7 magasságában ébresztett, az azért átvillant az agyamon, miközben empatikusan csevegtem, hogy ha valaki már 4 napja panaszos, akkor miért nem tud még másfél órát várni… Persze beteg beteg volt, utóbb felvételre is került.

Az egyik osztályon ma nagy forgás volt, azaz a sok hazamenő helyére sok új beteg is érkezett. Mindez két új nővérrel megspékelve azt eredményezte, hogy ahányszor visszaértem szobácskámba (a kórház túlsó végén, lépcsőn le lépcsőn fel) már mehettem is vissza, mert valami eszükbe jutott még. Viszont legalább a napi mozgás megvolt. (Ja a reggeli előtti rendszeres torna nagyon jót tesz a térdemnek).

Az onkológiai osztály is foglalkoztatott, meg az ambulancia is, megtanultam, hogy a vénátlan betegnél is van rosszabb vérvétel szempontjából, a vénátlan tűfóbiás beteg. De ezt a problémát is leküzdöttem.

És a BBC-n ilyen cuki mesék vannak: 

Hozzászólás

november 7, 2013 · 5:02 du.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s