Swindon, napsütés

A hely, ahol évente egyszer járok… Utoljára tavaly júniusban.

Reggel Ferihegy szokásosan hozta a legundokabb reptér formát. Ahol tényleg szükséges rossznak érezheti magát az utas. Ahol amikor már vagy 5 perce állok a biztonsági ellenőrzésnél sorban, akkor közlik, hogy most mindenki húzzon át a sorból a másik terminálba. Nem az újonnan sorbanállók, mindenki. Mert csak. Magyarázat nincs.

Benn a már sokszor emlegetett utasbarát elrendezés, azaz ha leülsz a székekre, akkor nem látod a táblát, amire a kapukat írják ki. A táblák előtt csak állni lehet, mert végtére is ücsörögni lehet majd a röpülőn. Ha ülve akarsz táblát nézni, akkor fizesd ki az exkluzív várót.

Mindegy, időben elindultunk, időben megérkeztünk, ez a lényeg.

Itt minden változatlan, azt a srácot váltom, aki már 10 éve itt van, mindenki roppant kedves, emlékeznek rám, örömmel üdvözölnek, és berakhatok egy rakás kanült.

Hozzászólás

Kategória: Uncategorized

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s