Wells

Ma majdnem jó nap volt. Egy beteg sem, sehol, és az eső is elállt, sőt néha a nap is kisütött, így megbeszéltem a nővérrel, hogy a közeli Wellsig elmerészkedhetek turistáskodni. Mivel a tömegközlekedés nem igazán jó erre (este van 1 busz csak oda) és bringát senki nem tudott kölcsönadni, ezért a taxi volt a választandó.

A taxis mesélt a környékről, hogy merre lenne még érdemes mennem, ha lenne szabadnapom. És kiderült, hogy az édesanyja magyar. Ő csak 1-2 szór tud már, viszont erre való tekintettel engedményt adott az árból. Világ magyarjai…

Wells, és a wells-i katedrális gyönyörű. A XII században kezdték el építeni. Nem fotóztam, mert nem volt nálam apparát, így a netről vagyok kénytelen képeket belinkelni. Pedig az idő is gyönyörű volt, napsütés, kis szél, 22 C. Szóval így néz ki kívülről:

Belülről meg így:

Ez az érdekes formájú ívelés a XIV. században készült, amikor a katedrális alapjai kissé megsüllyedtek. Lélegzetelállító egyébként. Az ív másik oldalán egy zártabb, jobban osztott hajó van, ott tartják a miséket. Épp akkor kezdődött a délelőtti mise, amikor arra sétáltam. És mivel kedvesen invitáltak, némi hezitálás után bementem. Így néz ki:

Gyerekkorom óta nem voltam misén (az esküvőket leszámítva), meg az anglikán egyház szokásait nem is ismerem annyira, de úgy látszott szokva voltak a betérő turistákhoz, mert mindig mindent mondtak, hogy mi itt a szokás, meg a mise rendje ki is volt téve a padokra, beleértve azt is, hogy mikor kell felállni meg leülni. Nagyon különleges hangulatú volt. Itt úgy tűnik, hogy a miséken rendszeresen vendégeskednek kórusok, így most is, egy londoni egyházi kórus énekelte az énekeket, zsoltárokat, himnuszokat és kantikumokat. Gyönyörűen. Az ótestamentumból felolvasott rész pedig az Énekek énekéből volt.

De beütött a krach. A telefonom természetesen lenémítva, de persze a rezgőt rajtafelejtettem. És nyilván, amikor évtizedek után először megyek el misére, akkor kell, hogy történjen egy kisebb családi katasztrófa. Hívnak kinyomom, újra hívnak, sms váltások. És ez egy pici rész, ahol U alakban ülünk, nem kicsit ciki, hogy sms-ezek mise közben. Szerencsére hátsó sor, meg nem padok vannak, hanem fülkeszerű ülések, de akkor is. Rég éreztem ennyire suttyónak magam. És a pici tér, meg az U alak miatt még csak ki sem lehet osonni.

Végre vége a misének, kimegyek, telefon, damage kontroll, majd higgadás a katedrális előtt a füvön heverve. A baj nem akkora, de az időzítés, az aztán.. Megyek is sétálni egyet. Az egész városka elképesztően szép. Klasszikus angol kőépületek, a katedrális mellett a püspöki palota. A kertje gyönyörű, a palota körül várárok, benne hattyúk. A hídhoz tartozó őrlakás ablakán csengő, a hattyúk azt kongatják, ha éhese. Még vagy 200 éve tanította ezt nekik valaki, azóta száll nemzedékről nemzedékre a tudomány. És az új nemzedék, a szürke pelyhes kishattyúk is ott úszkálnak. Gyönyörű bicikliutak, tényleg el kellene jönni erre biciklivel.

Amikor eleget sétáltam, hívom Bobot, a félig magyar taxist, hogy hazaszállítson diszkont áron.

———————————————————————–

I am the rose of Sharon, and the lily of the valleys.

As the lily among thorns, so is my love among the daughters.

As the apple tree among the trees of the wood, so is my beloved among the sons. I sat down under his shadow with great delight, and his fruit was sweet to my taste.

He brought me to the banqueting house, and his banner over me was love.

Stay me with flagons, comfort me with apples: for I am sick of love.

His left hand is under my head, and his right hand doth embrace me.

I charge you, O ye daughters of Jerusalem, by the roes, and by the hinds of the field, that ye stir not up, nor awake my love, till he please.

The voice of my beloved! behold, he cometh leaping upon the mountains, skipping upon the hills.

My beloved is like a roe or a young hart: behold, he standeth behind our wall, he looketh forth at the windows, shewing himself through the lattice.

My beloved spake, and said unto me, Rise up, my love, my fair one, and come away.

For, lo, the winter is past, the rain is over and gone;

The flowers appear on the earth; the time of the singing of birds is come, and the voice of the turtle is heard in our land;

The fig tree putteth forth her green figs, and the vines with the tender grape give a good smell. Arise, my love, my fair one, and come away.

O my dove, that art in the clefts of the rock, in the secret places of the stairs, let me see thy countenance, let me hear thy voice; for sweet is thy voice, and thy countenance is comely.

Take us the foxes, the little foxes, that spoil the vines: for our vines have tender grapes.

My beloved is mine, and I am his: he feedeth among the lilies.

Until the day break, and the shadows flee away, turn, my beloved, and be thou like a roe or a young hart upon the mountains of Bether.

Hozzászólás

Kategória: Uncategorized

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s