Hajnali (részegség) ébresztés

Az éjszaka békésnek indult, lefekvés előtt mindenkin csináltattam hólyag scan-t, akinél felmerült hogy gond lehet, akit kellett megdugtam (katéterrel, mielőtt bárki félreértené), hogy ne hajnalban kelljen. (A hólyag-scan egy olyan speciális ultrahang, ami a hólyagban levő vizelet mennyiségét képes megbecsülni. Ha a kliens nem tud pisilni és tele van a hólyagja, akkor jöhet a katéter.) Aztán lefeküdtem, a jól végzett munka örömével.

Első felvonás, hajnali 2, tűzriasztás. Szerencsére szembetalálkoztam a portás bácsival, aki elárulta, hogy téves riasztásról volt szó, tovább nem is kérdezősködtem, irány vissza az ágy.

Második felvonás, hajnali 5. Kissé bizonytalan nővérke fájdalomcsillapításban kért segítséget. Felajánlotta, hogy elég ha csak telefonon beszéljük meg, de inkább felmentem megnézni pontosan, mi a helyzet, nehogy gond legyen.

Harmadik felvonás, negyed7. Sajnos nem sikerült megmenteni egyik branült sem. Viszont újat szúrnom sem sikerült, a két használható véna az volt, amit már elhasználtak. Megbeszéltük, hogy melegítik egy kicsit a karját, mert melegben a vénák kitágulnak és jobban láthatóvá válnak. (Ezt tudom javasolni mindenkinek, akinek közismerten rosszak a vénái: vérvétel, branülszúrás előtt meleg vízzel töltött gumikesztyűvel, vagy bármi más hasonlóval érdemes melengetni a célterületet, és mindenkinek jobb lesz). Gondoltam addig megfürdök. Fürdőből frissen illatosan visszatérve benyitok a szobába és lám egy branül van a kedves beteg karjában… Tisztára varázslat. Vagy csak a szakorvosa járt arra? Mindenesetre kellemes meglepetés. Viszont ez a branül ugyan benn van, de mégsem vezet, szóval kiegyezünk döntetlenben, és abban, hogy a páciens tud folyadékot fogyasztani szájon át is. Mindenki örül.

A napközben már kevésbé melós, vizit, gyógyszerek, egy hemokultura. Utóbbi csak azért volt érdekes, mert itt másmilyen palackot használnak mint otthon, és nem jó hozzá a standard Vacutaineres harang (a harang az a műanyag hengerszerű cucc, amihez a vérvételes tű csatlakozik). De legalább rájöttem mire valók azok hatalmas harangok, amiket eddig csak kerülgettem a fiókban.

A napi penzumomat is sikerült megírni, azt hiszem. És a napi orvosi érdekesség, amiről olvastam: a Gourmand szindróma. Azaz bizonyos típusú agysérülések (konkrétan a jobb elülső lebeny bizonyos részeinek sérülése) az étkezési szokások drasztikus megváltozásához vezet, nevezetesen a páciens kifejezetten gourmand lesz. Először azt hittem kamu, de tényleg léteznek tudományos közlemények erről. És ezzel a végszóval lassan elmegyek a vacsorámért, előételnek sárgadinnye lesz rákocskákkal, utána tonhal salsával…

 

Hozzászólás

Kategória: Uncategorized

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s